HTML gyorstalpaló 20. rész
Stíluslap-beállítások
Betű-szintű beállítások
Font-Size
A használt betűméretet állíthatod be vele. Lehetséges értékei:
- xx-small, x-small, small, medium, large, x-large, xx-large: a böngészőtől függő logikai méretek, értelemszerűen balról jobbra egyre nagyobb betűket eredményeznek.
- Százalékban: a szülő méretéhez viszonyítva. A jelöléséhez a szám után írj egy százalékjelet (%)
- És persze megadhatod a méretet konkrét számmal is.
Font-Family
A betűtípust állíthatod be vele. Mivel nem lehetsz biztos benne, hogy milyen betűtípusok vannak telepítve a felhasználó rendszerén, célszerű egy listát megadni. Ilyenkor a böngészőA böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Opera,a Chrome és a Mozilla Firefox. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk. addig pásztázza végig a listát, amíg olyan betűtípusra nem lel, amit meg tud jeleníteni. Ha ilyet nem talál, akkor a szülő betűtípusát alkalmazza rá. Érdemes a lista utolsó elemének egy betűtípus-családot megadni, mert ha nincs is egyik általad elképzelt betűtípus sem telepítve a felhasználónál, még elérheted, hogy legalább hasonlítson a tervre a végeredmény. A definiált családok:
- Serif Talpas betűk (nem tudom, mi az igazi magyar szakkifejezés ezekre). Ilyen pl. a Times.
- Sans-Serif Talp nélküli betűk (talán groteszknek hívják magyarul, de fogalmam sincs). Pl. ArielCursive Kurzív, íves betűk-magyarul a kézzel írott betűkre hasonlítanak.
- Fantasy Mindenféle vad, díszítő jellegű szöveg (pl. StarTrek, Desdemona, stb.). Kenyérszövegben ne használd, viszont címekben jól mutat.
- Monospace A TT tag-hez hasonlóan fix szélességű, írógépszerű betűtípus. Ilyen például a Courier.
Font-Weight
A betű vastagságát, “félkövérségét” állíthatod be vele. Lehetséges értékei:
- extra-light, light, demi-light, medium, demi-bold, bold, extra-bold: egyre vastagabb betűk. Az alapértelmezett a medium.
- bolder, lighter: két lépéssel felfelé vagy lefelé csúsztatja a listán az értéket. Például ha a BODY normal és a STRONG bolder, akkor a STRONG font-weight-je bold lesz.
Font-Style
A betű stílusát állítja be. Értéke lehet:
- normal Normál betűk. Ez az alapértelmezés, de szükség lehet rá, ha a szülő beállításait akarod felülbírálni.
- italic Dőlt betűk
- small-caps A kisbetűk kis méretű nagybetűkként jelennek meg. Ez egy szép magyar mondat volt…
- oblique Az InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. Explorer nem támogatja, de a neve alapján valószínűleg ez a balra dőlő írás.
Az Italic és az Oblique értékek kombinálhatóak a small-caps értékkel.
Line-Height
Két egymást követő sor távolságát állíthatod be. Megadható számmal és százalékban is.