A legfontosabb RFC dokumentumok - Számítógép hálózatok

Az itt szereplő részlet egy Interneten elérhető anyagból származik, aminek címe: Bevezetés a TCP/IP protokollba. Az eredeti dokumentáció:

Original Document Copyright © 1987, Charles L. Hedrick
Computer Science Facilities Group
Rutgers, New Jersey State University
Hungarian translation © 1996, Vincze Tamás.

Az InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. szabványokat RFC-knek hívják, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. ProtokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. (Official InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc, az “InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. Számok” (RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 1166) és a “Hivatalos InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. Protokollok” (RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. A legutóbbi verzió száma az rfc-index.txt-ben található meg. A TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen./IP iránt érdeklődőknek javasolt az IP-t leíró RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 791 tanulmányozása.
Az RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 1812, 1716 és 1009 szintén hasznos lehet. Ezekben az NSFnet által használt átjárók specifikációja, valamint az útvonal-választás szerepel.

Mint ilyen, rengeteg, TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen./IP technológiával kapcsolatos részt tartalmaz. Érdemes áttanulmányozni legalább egy alkalmazói protokollt, hogy érezzük a dolog gyakorlati részét is. Erre talán a legjobb a levelezés leírása (RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 821/822). A TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen. (RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 793) persze alapműnek számít. A specifikáció eléggé összetett, így ennek tanumányozása csak akkor javasolt, ha elég idő és türelem áll rendelkezésünkre a figyelmes olvasáshoz. Szerencsére Jon Postel, a főbb RFC-k szerzője, nagyon jól ír. A TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen. RFC-t sokkal könnyebb olvasni, mint ahogy azt a tartalma alapján gondolnánk. Idővel a többi RFC-t is bátran nézegessük.

Következzen tehát a felsorolás:

rfc-index.txt az összes RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc listája
rfc1122/3 Követelmények az InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. hosztok felé. Több protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. áttekintése. A protokollok gyengéinek, a gyártók által elfogadott konvencióknak, a gyakorlatban fellépő problémáknak, a problémák megoldásainak a listája. Egy adott protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. tanulmányozása során ne felejtsük el figyelmesen átnézni, mert a protokollokat leíró rfc-k ezeket az információkat nem tartalmazzák. Ugyanez vonatkozik az rfc1009-re is.
rfc1012 az RFC-k teljesebb listája
rfc1011 Hivatalos Protokollok. Hasznos az átböngészése, hiszen itt olvasható, hogy milyen feladatot látnak el az egyes protokollok. Leírja továbbá, hogy melyik RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc vált szabvánnyá.
rfc1010 Kiosztott Számok. Az Internet-tel dolgozva gyakran lehet erre referenciaként szükség. Olvasni nem olyan izgalmas. A hivatalosan definiált jól-ismert számokat és egyebeket listázza. A legutóbbi változata az rfc1700 InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. Számok nevet viseli.
rfc1009 Követelmények az InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. Átjárók felé. Jól használható bevezetést nyújt az IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. útvonal-választáshoz és az átjárókhoz. (Lásd még: rfc1716, rfc1812.)
rfc1001/2 netBIOS: hálózattervezés PC-vel
rfc973 tartományok aktualizálása. Ezen a téren sok új információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. jelent meg. Az rfc1034 és rfc1035 újabb verziót jelölnek. Ezek aktualizálása az rfc1101, rfc1876 és az rfc1348, rfc1637, rfc1706.
rfc959 FTPFile Transfer Protocol Az egymással összekapcsolt Internet gazdagépek között az állományok átvitelét vezérlő protokoll, amelynek működése az úgynevezett ügyfél-kiszolgáló (client-server) modellen alapul. Az FTP segítségével a távoli gazdagépen a könyvtárak azonosítása, a tartalmuk listázása, a könyvtárak váltása, létrehozása, illetve letörlése is megoldott. Használatával érvényes azonosító és jelszó birtokában egy távoli gépre bejelentkezhetünk, és így bizonyos állományokhoz hozzáférhetünk. A publikus, bármely személy számára hozzáférhető gazdagépekre az anoním FTP használatával is bejelentkezhetünk. A szolgáltatást ilyenkor általában az anonymous bejelentkezési névvel vehetjük igénybe, ekkor a kiszolgáló gép szabadon elérhető állományai között tallózhatunk. általánosan igaz, hogy minden egyes felhasználó csak a jogai által engedélyezett állományokhoz férhet hozzá. . Használata az e-mail-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható. Az ftp protokoll két átviteli módban működhet: ascii és binary. Az előbbi, mivel 7 bites kódokat használ, szövegállományok átvitelére alkalmas, az utóbbi bármilyen általános fájlra. Fontos továbbá, hogy egyes rendszerek (pl. Unix) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt, azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk. (állományátvitelA hálózatok összekapcsolása (internetworking) által lehetővé vált egyik legfontosabb, az egymással összekötött számítógépek között az állományok átvitelét megvalósító szolgáltatás. A technikai, megvalósítási részleteket minden esetben egy állományátviteli protokoll írja le. A szolgáltatás igénybevételéhez mind a fogadó, mind a küldő számítógépnek ugyanazon állományátviteli protokoll követelményeinek megfelelő programot kell futtatnia, amelyek az adott állományátvitelt vezérlik.)
rfc950 alhálózatok
rfc937 POP2: levelek olvasása PC-n
rfc894 IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. továbbítása Ethernet-en, lásd az rfc826-t is
rfc882/3 tartományok (‘hosztnév IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. cím’ megfeleltetés, UUCP). Lásd még: rfc973.
rfc854/5 telnetA telnet elsősorban egy protokoll - mégpedig a távoli bejelentkezés protokolljának - neve, de így hívják az ezt megvalósító programot is. A telnet protokoll azt írja le, hogy a számítógép-hálózatokban hogyan lehet egy távoli kiszolgáló szolgáltatásait igénybe venni. A telnet program segítségével be tudunk jelentkezni a hálózat más számítógépeire - természetesen ez csak akkor lesz sikeres, ha ott rendelkezünk felhasználói azonosítóval. A bejelentkezés után úgy dolgozhatunk, mintha az adott számítógép előtt ülnénk. — a távoli bejelentkezés protokollja
rfc826 ARPMinden számítógépnek a hálózaton van egy táblázata, amelyben felsorolja, hogy milyen Ethernet cím milyen Internet címnek felel meg. Ennek a táblázatnak a karbantartását a rendszer egy protokoll, az ARP (Address Resolution Protocol - címleképezési protokoll) segítségével végzi. — EthernetA Xerox-cég által kifejlesztett helyi hálózati technológia, mely 10 Mbps névleges adatátviteli sebességet biztosít, koaxiális (árnyékolt) kábelen, vagy árnyékolatlan csavart érpáron. Továbbfejlesztett változataival már 100 Mbps (Fast Ethernet) és 1-10 Gbps (Gigabit Ethernet) sebességet is el lehet érni, ehhez azonban már üvegszálas összeköttetés kell. Az Ethernet-hálózatoknak többféle topológiája ismert (10BASE2, 10BASE5, 10BASE-T, 100BASE-T), amelyek nemcsak az adatátviteli sebességekben, hanem a kábel maximális hosszában is különböznek egymástól. címek leképezési protokollja (IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. címre)
rfc821/2 levelezés — ennek legutóbbi verziója az rfc1495. (Lásd még: rfc987, rfc1148, rfc1327 és rfc1026, rfc1138.)
rfc814 nevek és port-ok — általában az ismertebb port-okról
rfc793 TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen.
rfc792 ICMPAz Internet működését az IMP-k és az átjárók felügyelik olyan módon, hogyha valami gyanús esemény fordul elő, akkor az eseményt az ICMP (Internet Control Message Protocol - internet vezérlőüzenet protokoll) alapján jelentik. Megközelítőleg egy tucat ICMP üzenettípus létezik. Minden üzenettípus IP-csomagba burkolva vándorol a hálózatban. A protokoll az Internet tesztelésére is használható.
rfc791 IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is.
rfc768 UDPuser datagram protocol felhasználói datagram protokoll Összeköttetés-mentes szállítási protokoll. Sok alkalmazás használ üzeneteket, amelyek elférnek egyetlen datagramban. Példa erre a domén nevek kikeresése. Amikor egy felhasználó egy másik rendszerrel kapcsolatba akar lépni, akkor általában az adott rendszer IP címe helyett a nevét fogja megadni. Ezt a nevet le kell fordítania IP címre. Ehhez a névszolgáltató hoz kell a kérést tartalmazó üzenetet eljuttatni. A kérés annyira rövid, hogy biztosan elfér egyetlen datagramban, és a válasz ugyanilyen rövid. Ilyenkor nincs szükség a TCP teljes bonyolultságára. Ha egy pár másodpercen belül nem kapunk választ, akkor egyszerűen megismételjük a kérdést. A legtöbbet használt ilyen protokoll az UDP. Hasonlóképpen illeszkedik a rendszerbe, mint a TCP. A hálózati szoftver az adatok elejére ráilleszti az UDP fejlécet ugyanúgy, ahogy a TCP fejléc esetében teszi. Az UDP ezek után az IP-nek adja át a datagramot. Az IP hozzáteszi a saját fejlécét, amibe a TCP helyett az UDP protokollszámát helyezi el a Protokoll mezőben (lásd IP fejléc). Az UDP csak portszámokat biztosít, hogy egyszerre több program is használhassa a protokollt. Az UDP portszámok ugyanúgy használatosak, mint a TCP portszámok. Az UDP-t használó kiszolgálókhoz is léteznek jól ismert portszámok. Látható, hogy az UDP fejléc sokkal rövidebb, mint a TCP fejléce.
rip.doc a legjobban elterjedt útvonal-választási protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. részletei (—> RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 1058)
ien-116 régebbi névkiszolgálóAz Internet neveket és címeket egymásnak megfeleltető kiszolgálóit nevezik DNS kiszolgálóknak vagy névkiszolgálóknak. (pár rendszer még használja)
ien-48 Catenet modell, a TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen./IP mögötti filozófia általános ismertetése

A következő dokumentumok egy-egy szűkebb területre specializálódtak:

rfc813 TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen. ablak, és nyugtázási stratégiák
rfc815 datagramA TCP/IP protokollban az információ datagramban terjed. A datagram (csomag) az üzenetben elküldött adatok összessége. Minden datagram a hálózatban egyedi módon terjed. Ezen csomagok továbbítására két protokoll, a TCP és az IP szolgál. A TCP (Transmission Control Protocol) végzi az üzenetek datagramokra darabolását, míg a másik oldalon az összerakást. Kezeli az esetleges elvesző csomagok újrakérését és a sorrendváltozást. Az IP (Internet Protocol) az egyedi datagramok továbbításáért felelős. összerakási technikák
rfc816 hibakizárási és -feloldási módszerek
rfc817 modularitás és hatékonyság az implementációkban
rfc879 a TCPTransmission Control Protocol Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A <hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen. maximális szegmensméret opciója
rfc896 torlódásszabályozás
rfc827,888,904,975,985 EGP (Exterior Gatewaygateway Hálózatok összekötését a legtöbbször nem elegendő egyszerűen kábelekkel megoldani: a különböző protokollokat használó hálózatok egymással való kommunikációjához más eszközök is szükségesek, amelyek a protokollokat értelmezni tudják. Ezek egyike az átjáró: olyan hálózati eszköz, amely két különböző felépítésű számítógép-hálózatot köt össze. Mivel a különböző hálózattípusokban az állomások eltérő módon számozottak, ezért a köztük lévő adatforgalom biztosításához az egyes hálózatoknak is rendelkezniük kell címmel, hogy az üzenetek a megfelelő hálózatra jussanak. Az átjáró lehet akár egy erre a célra felállított külön számítógép, de lehet csak egy program is, amely olyan számítógépen fut, melyet a két kommunikálni kívánó hálózatba kötnek. A korai időkben az angol nyelvű irodalomban a gateway (átjáró) kifejezést használták a router (útvonal-választó) elnevezés helyett is: tehát olyan állomásokat értettek ez alatt, amelyek az Internet hálózaton belül irányították az adatokat. Protocol) és azzal kapcsolatos témák
rfc968 A ‘Twas the Night Before Start-up című szellemes verset olvashatjuk, melyben a szerző a hálózatok telepítésekor felbukkanó problémákat ecseteli.

A legfontosabb RFC-k három kötetes gyűjteménye a DDN Protocol Handbook (DDN ProtokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. Kézikönyv, 1985; ~12 cm vastag), amely a

DDN Network Information Center, SRI International, 333 Ravenswood Avenue,
Menlo Park,
California 94025, USA (telefon: ++1-800-235-3155)

címen rendelhető. Az RFC-k anonim FTP-vel is elérhetők a NIC.DDN.MIL címen. A dokumentumok nevei:

RFC:

/rfc/rfc-index.txt
/rfc/rfcN.txt, ahol N a kért RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc száma

Ajánlott még az InterNICInternet Network Information Center Az Internet központi adminisztrációja. Ez végzi a címtartományok kiosztását. Directory and Database Services, ds.internic.net kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. anonim FTPFile Transfer Protocol Az egymással összekapcsolt Internet gazdagépek között az állományok átvitelét vezérlő protokoll, amelynek működése az úgynevezett ügyfél-kiszolgáló (client-server) modellen alapul. Az FTP segítségével a távoli gazdagépen a könyvtárak azonosítása, a tartalmuk listázása, a könyvtárak váltása, létrehozása, illetve letörlése is megoldott. Használatával érvényes azonosító és jelszó birtokában egy távoli gépre bejelentkezhetünk, és így bizonyos állományokhoz hozzáférhetünk. A publikus, bármely személy számára hozzáférhető gazdagépekre az anoním FTP használatával is bejelentkezhetünk. A szolgáltatást ilyenkor általában az anonymous bejelentkezési névvel vehetjük igénybe, ekkor a kiszolgáló gép szabadon elérhető állományai között tallózhatunk. általánosan igaz, hogy minden egyes felhasználó csak a jogai által engedélyezett állományokhoz férhet hozzá. . Használata az e-mail-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható. Az ftp protokoll két átviteli módban működhet: ascii és binary. Az előbbi, mivel 7 bites kódokat használ, szövegállományok átvitelére alkalmas, az utóbbi bármilyen általános fájlra. Fontos továbbá, hogy egyes rendszerek (pl. Unix) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt, azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk. elérése. A keresett RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc dokumentumok az rfcAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc/rfc####.txt vagy rfcAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc/rfc###.ps nevek alatt találhatóak, ahol a #### a kért RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc száma (kezdő nullák nincsenek benne). Ugyanezen kiszolgálótól levélben is kérhető a szolgáltatás. A mailserv@ds.internic.net címre az alábbi üzenetet kell küldeni:

document-by-name rfcNNNN

Itt az NNNN a kért rfcAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc száma. Amennyiban postscript formátumban kell a szöveg, akkor a document-by-name rfcNNNN.ps üzenetet kell küldeni. Több RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc esetén azokat vesszővel válasszuk el, vagy minden kérést új sorba írjunk. Pl.:

document-by-name rfc1791, rfc1792

vagy

document-by-name rfc1791

document-by-name rfc1792

A rip.doc anonim FTP-vel letölthető a topaz.rutgers.edu címről a /pub/tcp-ip-docs/rip.doc néven.

Ajánlott a ftp://www.fsid.cvut.cz/pub/doc/net/
cím ahol a rip.doc-on kívül sok más érdekes, hálózattal kapcsolatos írás is található. Magyarországon az ftp://sunserv.kfki.hu/pub/documents/rfc/ címen érhetők el a különböző rfcAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc dokumentumok.