March 19, 2024

HTML alapfogalmak

A dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is.

Ahogy ezt már az előzőekben megírtuk az ilyen módon szervezett szöveget hipertextnek hívjuk. A folyamatos, sorokba rendezett szöveg végigolvasása helyett a kereszthivatkozásokat követve könnyen el lehet menni a szöveg egy más részére, megnézni más információkat, azután visszatérni, folytatni az olvasást, azután megint egy másik bekezdésre ugrani. Ma már ilyen szerkezetűek a Microsoft Windows, illetve a Windows alatt futó programok súgói is. Amennyiben a szöveg mellett más objektum is megjelenik, akkor hipermédiáról beszélünk.

A hálózaton az objektumok, illetve ezek részei közötti kapcsolatok magába a szövegbe épülnek be megjelölt szavak és grafikus elemek formájában. Amikor egy ilyenre a felhasználó az egérrel rákattint, a rendszer automatikusan létrehozza a kapcsolatot, és a kapcsolt objektumot megjeleníti a képernyőn (vagy ha hang, lejátssza…) Lényeges, hogy a kapcsolt objektum is tartalmazhat további kapcsolásokat különböző objektumokhoz, amelyek elvileg a hálózaton bárhol lehetnek. A WWW úgy is tekinthető, mint egy dinamikus információ tömeg, amelyben a hipertext segítségével kapcsolatok (linkek) vannak. Ennek eredményeként adott információ a hálózat bármely pontjáról megszerezhető, illetve ugyanahhoz az információhoz több úton is el lehet jutni a különböző kapcsolatokon keresztül.

A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját,  stb. jelölik. A HTML dokumentum bármely szövegszerkesztővel létrehozható, ill. módosítható, amely nem használ különleges fájlformátumot vagy ha létezik TEXT formátumú mentési lehetőség benne. A dokumentumkészítéshez használható HTML utasítások köre állandóan bővül, a nyelv fejlődik. A szabványosítás csak lassan követi a fejlődést. Ezért nem minden böngészőprogram tudja a HTML utasítások mindegyikét értelmezni. Egy böngésző, ha számára értelmetlen utasítással találkozik, akkor kihagyja, így nem okoznak problémát az újabb keletű – még szabványosítatlan – utasítások a régebbi kiadású WWW-böngészőknek sem. Sajnos a fentiek miatt ugyanazt a dokumentumot két különböző program nem biztos, hogy azonos formában fogja megjeleníteni. Más oka is van ennek. A WWW-n kalandozónál kicsi a valószínűsége annak, hogy rendelkezésére áll ugyanaz a betűtípus, mint a WWW-oldalt fejlesztőnek. Vagy képek esetén semmi garancia nincs arra, hogy minden böngészőprogram ugyanazon felbontásban és színszámmal tudja megjeleníteni a képet. És így tovább … A HTML-ben mégis az a nagyszerű, hogy nagymértékben megközelíti a platformfüggetlenséget. Egy HTML dokumentum – ha nem is azonos módon – mindenki számára megtekinthető.

Egy-egy utasítás – HTML parancs, HTML elem – hatását általában a záró utasításpárja szünteti meg, amely megegyezik a nyitó utasítással, csak a / jel vezeti be (természetesen szintén a < és a > jelek között) és nem tartalmaz paramétereket, csak az utasítás nevét. Az utasítások nagy része opcionális elemeket is tartalmazhat, melyek csak a nyitóutasításban szerepelhetnek, a záróban nem. Az opciók értékadásánál az idézőjel nem mindig kötelező, csak ajánlott. A HTML utasítás kulcsszavaiban nem különböztetjük meg kisbetűket és nagybetűket. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hipertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra (Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet.

Főbb HTML elemek

 

<html>…</ html> A forráskódot ezen jelek közé kell zárni, ez jelzi a dokumentum elejét és végét.
<head>…</ head> A fejléc elejét és végét jelzi, ezen belül kerülnek a fejléc elemek.
<title>…</ title> A HTML oldal címe, ezt olvashatjuk a Netscape fejlécében, és ezt “jegyzi meg” a Bookmark is.
<body>…</ body> A HTML dokumentum “teste”. Lehet hátteret is csinálni: body background=”nev.jpg” vagy “nev.gif” mozaikként bekerül a háttérbe.

 

Body elemek

<hn>…</ hn> Címsor stílusok n=1..6
<p>…</p> Hagyományos szöveg egy bekezdése. A megjelenítő mindig az aktuális ablakszélességének megfelelően tördeli.
<b>…</b> Vastagított (Bold) szöveg.
<i>…</ i> Dőltbetűs (Italic) szöveg.
<br> Sortörés
<hr> Vízszintes választóvonal.
<center>…</center> A közte levő szöveg, kép mindig középre rendezve látszik. Alapértelmezésben minden balra rendezett.
<blink>…</blink> A közöttük lévő rész villog
<ul>…</ul> Nem sorszámozott lista. Az egyes listaelemek <li>…</ li> jelek közé kerülnek. Lehet több ilyen lista egymásba ágyazva is.
<ol>…</ol> Sorszámozottlista. Az egyes listaelemek itt is <li>…</ li> jelek közé
kerülnek.
<table>…</ table> Táblázat. Az egyes sorok <tr>…</tr> jelek között, azon belül az egyes cellák tartalma <td>…</td> közé zárva. Szerepelhet itt kép is, újabb táblázat nem.