HTML gyorstalpaló 1. rész
A legegyszerűbb bemutatkozó oldal például úgy készíthető el,hogy egy egyszerű szövegszerkesztővel – mint például a Windows Notepad (Jegyzettömb) című programja az alábbi szöveget gépeljük be és a fájlnak “.html” kiterjesztésű nevet adunk (például hello1.html).
| <HTML> Helló! </HTML> |
Látható, hogy dokumentumunk elejére <HTML>-t és a végére </HTML> -t kell írni. ez jelzi a Netscape vagy az Explorer vagy az éppen használt böngészőA böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Opera,a Chrome és a Mozilla Firefox. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk. számára, hogy a dokumentum HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. nyelven van írva. Ha hamar elragadtathatjuk magunkat a kezdeti sikertől, és az alábbi
szöveget gépeljük be, akkor meglepődünk.
| <HTML> Helló világ! Mindenkit üdvözlök. Kázmérka </HTML> |
Ugyanis a szépen egymás alá írt szöveg egymás mellé került.Ha képernyőn is úgy szeretnénk látni, ahogy begépeltük,akkor a szöveget tegyük a <PRE> és a </PRE> jelek közé.(A “PRE” a PREFORMATTED= “előre formázott” rövidítése.)
| <HTML> <PRE> Helló világ! Mindenkit üdvözlök. Kázmérka </PRE> </HTML> |
Ezzel rendben is volna a szövegszerkesztés, ha nem volna egy kis probléma. Ez a szöveg tényleg mindig így fog kinézni. Hosszabb sorok esetén nem fér el a képernyőn és egyéb kínos tünetek kísérik a kezdeti látszatsikert. Ezért sokkal kulturáltabban – és természetesen szabványosabban,
szabályosabban – járunk el, ha sorvége gyanánt <BR>-t bekezdés gyanánt <P>-t gépelünk: (“BR”=BREAK sortörés, “P”=PARAGRAPH bekezdés.)