Az <IMG> elem

• Jelentése: Képek.
• Használata: (Ez is egy zárótag nélküli elem)
• Tartalmazhat: Nem tartalmazhat semmit
• Más elemben lehet: A, ADDRESSAngol szó, jelentése: cím. Az Interneten belül a számítógépeket, illetve a számítógépes erőforrásokat azonosító cím. A kapcsolódó gazdagépek (hosztok) millióinak egyedi IP címe, az Internet felhasználóinak pedig egyedi e-mail címe van, amely lehetőséget ad arra, hogy a levelesládákba elektronikus üzenetet lehessen küldeni. Az ilyen címeket a domén (domain) nevek rendszerének - másképpen tartományi névrendszernek - megfelelően használhatjuk. More, DD, DT, Hn, LI, P
• Paraméterei: ALIGN, ALT, BORDER, HEIGHT, HSPACE, ISMAP, LOOP, LOOPDELAY, SRC, START, USEMAP, VSPACE, WIDTH

A elem egy grafikát tartalmazó állományból képet szúr be a szövegbe. Az használható egy dokumentumnak egy másik dokumentumba való beillesztésére. Több olyan képformátumA képformátumok a számítástechnikában használt képkódolási eljárásokat jelentik. Mint minden információt, a képeket is kódolni kell ahhoz, hogy a számítógépek által feldolgozhatóak legyenek. Vannak olyan képformátumok, amelyek tárolják a képek minden információját, de vannak olyanok is, amelyek tömörítést végeznek. Minden képformátumra jellemző, hogy a kódolt kép elejére beírja a kódolásnál használt algoritmus jellemzőit — mintegy névjegyét hagyva ott. Több képformátum létezik — egyesek alformátumokkal —, ezek egy része széles körben elfogadott, mások speciálisan csak egy adott rendszerre jellemzőek. Néhány ismertebb közülük: BMP, GIF, JPEG, PCX és TIFF. More van, amelyek HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More dokumentumban használhatók. Ilyenek pl. a .jpg, a .gif, a .xbm, a .bmp (bár ezt méreténél fogva nem célszerű használni). Mozgó képek is megjeleníthetők, mint pl. a .mpg, a .avi, és a .mov formátumú fájlok. Képeket lehet kapcsolati elemben is használni, így azok statikus nyomógombként funkcionálnak.

Az utasítás a szöveg aktuális pozíciójába helyezi a megadott képet. Ennél azért a legegyszerűbb szövegszerkesztő program is többet nyújt. A HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More dokumentum csinosítására is vannak a képek elhelyezésének finomabb lehetőségei is. Ha ezeket mind kihasználjuk, akkor az utasítás a következőképpen fog kinézni:

 .

• Az ALIGN opció meghatározza a kép igazításának módját, lehetséges értékei: topTechnical and Office Protocol technikai és hivatali protokoll Irodaautomatizálásra szánt megoldás. Valós idejű működést nem követel. More, middle, bottom, left, right.
  A HSPACE a kép melletti vízszintes térközt, a VSPACE pedig a függőleges térközt (ha úgy tetszik: margókat) határozza meg.
  A WIDTH a szélességét, a HEIGHT pedig a magasságát adja a képnek, az UNITS által meghatározott egységben (pixel vagy en).
  Az ALT azt a szöveget adja meg, amelyet nem grafikus böngészők használata esetén meg fog jelenni a kép helyett.

Az USEMAP, ISMAP összetartozó opciók a kép különböző területeihez különböző hipertextA hierarchikus információszervezés mellett a másik lehetőség az információszervezésre az információk olyan szervezése, amely az egymásra való utalásokon, hivatkozásokon alapul. Erre is van példa az írott médiákban: a lexikonokban szereplő ún. kereszthivatkozások (jelölése ->, jelentése:lásd). Ez a megoldás már rugalmassá teszi az információk közötti kapcsolatok szervezését, de a hagyományos írott anyagokban használata kényelmetlen: a lapokat ide-oda kell forgatni, ott a hivatkozott részt megkeresni, elolvasni, majd visszatérve az eredeti helyre az olvasást folytatni... Ezen okok miatt ez a hálós, egymásra hivatkozó (mutató) módszer csak a számítógépes dokumentumkezelés megjelenésével vált a gyakorlatban kényelmesen használhatóvá, és az ilyen módon kialakított szövegeket hipertext-nek hívjuk. More hivatkozásokat rendelhetnek. (Tehát csak akkor van értelmük, ha a kép egy hivatkozás része! Ekkor a hivatkozások és utasításpárját nem kell megadni.) Ezenkívül szorosan kapcsolódik ezen opciókhoz (az utasítást megelőzően) a következő utasításstruktúra:

amellyel egy hivatkozási térképet kell megadni. Az utasításból természetesen több is szerepelhet. A SHAPE opció a circle, rect, polygon értékeket veheti fel, amikor circle (kör) esetén a COORDS három vesszővel elválasztott koordinátát tartalmaz (középx,középy,sugár), rect (téglalap) esetben négyet (balfelsőx,balfelsőy,jobbalsóx,jobbalsóy), a polygon (sokszög) esetén pedig minden csúcs koordinátáit meg kell adni. A <MAPManufacturing Automation Protocol - gyártásautomatizálási protokoll. Valós idejű működést követel. More NAME=”jelző”>, utasításpárral körülhatárolt hivatkozási rész külön fájlban is elhelyezhető. Ekkor az USEMAP opció kimarad. – Vigyázat az ISMAP nem marad el! – Helyette a és az utasítások közé kell zárni az utasítást. (Ahol a fájlnév.map annak a fájlnak a neve, URL-je, amely a hivatkozásokat tartalmazza.)