WWW, CGI, HTTP

WWW (World Wide Web)

Jelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWWJelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja: Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg.. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext),
és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon.

A WWWJelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja: Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg. általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWWJelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja: Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg. kiszolgálóprogram (Web szerverA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki.) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfélA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja. (kliensA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja.).

Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett.

A WWWJelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja: Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg. működését a gyakorlatban több tényező biztosítja. Ilyen pl. az egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. (Uniform Resource LocatorUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. – egységes forrásazonosító) adja meg.

URL-specifikációk

URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. (Uniform Resource LocatorUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét.) egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található.

Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. a WWWJelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja: Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg. hypertext lényege. Példaként egy URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét.:

 

httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
• A kapcsolat megnyitása.
• A kérés elküldése.
• A válasz.
• A kapcsolat lezárása.
Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
• a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST);
• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.
://clmc.topnet.ro/credits.html

A kapcsolt (a kapcsolatban hivatkozott) állomány a leiras.html nevet viseli, a httpd könyvtárban található az clmc.topnet.ro gépen, amely a Web-szolgáltatásokhoz az alapértelmezésként szereplő 80-as portot használja. A kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. a HTML-protokollal érhető el. A kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. Internet-neve helyett IP-címe is használható:

httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
• A kapcsolat megnyitása.
• A kérés elküldése.
• A válasz.
• A kapcsolat lezárása.
Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
• a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST);
• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.
://193.230.175.125/

 Az URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. a következő információkat tartalmazza:

 

• • a protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük.t, amelyet az adott forrás eléréséhez használunk (ftpFile Transfer Protocol Az egymással összekapcsolt Internet gazdagépek között az állományok átvitelét vezérlő protokoll, amelynek működése az úgynevezett ügyfél-kiszolgáló (client-server) modellen alapul. Az FTP segítségével a távoli gazdagépen a könyvtárak azonosítása, a tartalmuk listázása, a könyvtárak váltása, létrehozása, illetve letörlése is megoldott. Használatával érvényes azonosító és jelszó birtokában egy távoli gépre bejelentkezhetünk, és így bizonyos állományokhoz hozzáférhetünk. A publikus, bármely személy számára hozzáférhető gazdagépekre az anoním FTP használatával is bejelentkezhetünk. A szolgáltatást ilyenkor általában az anonymous bejelentkezési névvel vehetjük igénybe, ekkor a kiszolgáló gép szabadon elérhető állományai között tallózhatunk. általánosan igaz, hogy minden egyes felhasználó csak a jogai által engedélyezett állományokhoz férhet hozzá. . Használata az e-mail-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható. Az ftp protokoll két átviteli módban működhet: ascii és binary. Az előbbi, mivel 7 bites kódokat használ, szövegállományok átvitelére alkalmas, az utóbbi bármilyen általános fájlra. Fontos továbbá, hogy egyes rendszerek (pl. Unix) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt, azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk., httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
    • A kapcsolat megnyitása.
    • A kérés elküldése.
    • A válasz.
    • A kapcsolat lezárása.
    Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
    • a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
    • a kérés módja (GET, POST);
    • a kért dokumentum neve;
    • a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
    • a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
    • az elküldött dokumentum hossza.
    , gopherAngol szó, eredeti jelentése: pocok. A 90-es évek elején kifejlesztett, kliens/szerver elven működő rendszer, az Interneten lévő (elsősorban szöveges) információforrások egységes, hierarchikus menükön keresztül történő eléréséhez. Továbbfejlesztett változata, a gopher+ 1993-ban jelent meg. Mára a kép és hanganyagok tömeges megjelenése háttérbe szorította, de szöveges anyagok hozzáférését ma is lehetővé teszi. A hálózaton való hierarchikus keresésre jó példa a Gopher. Tipikus gopher példa egy könyvtárban való keresés, pl. adott könyv címe alapján. A gopher szerverek többnyire könnyen kezelhető menürendszert adnak a kezünkbe, onnan lehet menüszinteken keresztül az információt megkeresni. Előfordulhat, hogy a gopher adatbázisa több gépen helyezkedik el, ekkor a gopher program automatikusan kapcsolja azt a gépet, amely a kért információt tartalmazza. stb.); Az URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. első tagja azt az adott forrás eléréséhez használandó protokollt adja meg. Az URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. segítségével az Interneten használt legtöbb információforrás elérhető.
  • annak a kiszolgálónak az Internet-nevét, amelyen az adott forrás található. Nem anonymous kapcsolat esetén, ha szükséges, itt kell megadni a felhasználó névét és a jelszót is. Ez az információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. két perjellel (//) kezdődik és egy (/) zárja le.
  • a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. portjának a számát. Ha ez nem szerepel, akkor a megjelenítő-program az általánosan használt alapértelmezést feltételezi. Ha a kapcsolódáshoz nem a WWW-hez javasolt 80-as portcímet használják, akkor ezt az URL-ben a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. nevéhez vagy címéhez kettősponttat (:) kapcsolva kell megadni.
  • a forrás helyét a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. lemezegységének hierarchikus állományrendszerében (könyvtárnév). Ez közvetlenül a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. nevét lezáró perjel (/) után áll. A keresési útvonal megadásának formája attól függ, hogy milyen fajta szolgáltatáshoz kapcsolódtunk. Gyakran egészen az állomány szintjéig meg kell adni az elérési utat.

Egy adott HTML-kapcsolaton belül az azonos könyvtárban lévő állományok eléréséhez nem kell a teljes keresési útvonalat megadni. Ha egy dokumentumot elértünk a rendszeren, ez már bizonyos információkat szolgáltat a következő kapcsolat felépítéséhez. Így a szomszédos állományok eléréséhez elegendő egy rész-URL alkalmazása, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. az aktuális dokumentumhoz viszonyítva relatív kapcsolódást biztosít. Azonos könyvtárban lévő dokumentumok esetén elég csak először a teljes URL-t megadni, utána már elég a többi fájlnak csak a nevét megadni. A

httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
• A kapcsolat megnyitása.
• A kérés elküldése.
• A válasz.
• A kapcsolat lezárása.
Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
• a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST);
• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.
://clmc.topnet.ro/

URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. esetén a megjelenítő-program a megadott kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. főkönyvtárát keresi. A WWW-szerver konfigurálásakor megadható, hogy ilyen esetben melyik legyen az a HTML-dokumentum, amelyet a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. elküld a felhasználónak. Ez lehet pl. üdvözlés, vagy információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. a szolgáltatásokról, más URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. megadása, tartalomjegyzék, hibaüzenet.

A WWWJelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja: Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg. kiszolgálót futtató gépen a felhasználók a saját könyvtárukban lévő, a rendszer konfigurálásakor definiált speciális nevű alkönyvtárban mindenki számára hozzáférhető, személyes HTML-dokumentumokat hozhatnak létre. Ezekre a könyvtárakra való hivatkozás a ~ karakterrel kezdődik, és a könyvtári hivatkozás a felhasználó neve. A ~ karakter azt jelzi a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. számára, hogy ez nem egy szokásos alkönyvtár, hanem az adott felhasználó alkönyvtárában kell az állományokat keresni. Például a pityu felhasználói névhez tartozó személyes dokumentumok a

httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
• A kapcsolat megnyitása.
• A kérés elküldése.
• A válasz.
• A kapcsolat lezárása.
Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
• a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST);
• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.
://clmc.topnet.ro/~ pityu

URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. segítségével érhetők el. A kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. konfigurálásakor meg kell adni annak az alkönyvtárnak nevét, amelyben a felhasználók létrehozhatják az ilyen személyes dokumentumaikat (home page, ottlap, honlapA honlapok a World Wide Web hipermédiás dokumentumai, amelyek pókhálószerűen fonják be a világot. A honlapok a felhasználók vagy a számítógépek - általában HTML-nyelven megírt - kiindulási lapjai, ahol információkat közölnek, illetve ahonnan más honlapokra juthatunk el.). Ez a könyvtárnév a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. konfigurációs állományában (a UNIX-rendszereknél általában a /etc/httpd.conf) megtalálható (pl. public_html, wwwhomepage).

Ugyancsak a rendszer létrehozása során definiálható annak az állománynak a neve, amely a rendszerbe való belépéskor, illetve a saját könyvtárak címzésekor megjelenik a felhasználók képernyőjén. Ezt a HTML-dokumentumot általában welcome.html vagy index.html névvel látják el.

A CGI

Ahogy azt már leírtuk, a HTML-protokollt a WWWJelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja: Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg. ügyfélA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja. a HTTP-kiszolgálókkal való kommunikációra használja. Ennek segítségével az ügyfélprogram adatokat kérhet a kiszolgálótól, és információkat küldhet a kiszolgálóra. Más esetekben az ügyfélprogram akar valamit küldeni a kiszolgálónak feldolgozásra. Általában ezeket a kapott adatokat a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. nem maga kezeli, hanem továbbítja őket az ún. gatewaygateway Hálózatok összekötését a legtöbbször nem elegendő egyszerűen kábelekkel megoldani: a különböző protokollokat használó hálózatok egymással való kommunikációjához más eszközök is szükségesek, amelyek a protokollokat értelmezni tudják. Ezek egyike az átjáró: olyan hálózati eszköz, amely két különböző felépítésű számítógép-hálózatot köt össze. Mivel a különböző hálózattípusokban az állomások eltérő módon számozottak, ezért a köztük lévő adatforgalom biztosításához az egyes hálózatoknak is rendelkezniük kell címmel, hogy az üzenetek a megfelelő hálózatra jussanak. Az átjáró lehet akár egy erre a célra felállított külön számítógép, de lehet csak egy program is, amely olyan számítógépen fut, melyet a két kommunikálni kívánó hálózatba kötnek. A korai időkben az angol nyelvű irodalomban a gateway (átjáró) kifejezést használták a router (útvonal-választó) elnevezés helyett is: tehát olyan állomásokat értettek ez alatt, amelyek az Internet hálózaton belül irányították az adatokat. programoknak, amelyek nem a HTTP-rendszer részei.

A CGI-specifikációk (Common Gatewaygateway Hálózatok összekötését a legtöbbször nem elegendő egyszerűen kábelekkel megoldani: a különböző protokollokat használó hálózatok egymással való kommunikációjához más eszközök is szükségesek, amelyek a protokollokat értelmezni tudják. Ezek egyike az átjáró: olyan hálózati eszköz, amely két különböző felépítésű számítógép-hálózatot köt össze. Mivel a különböző hálózattípusokban az állomások eltérő módon számozottak, ezért a köztük lévő adatforgalom biztosításához az egyes hálózatoknak is rendelkezniük kell címmel, hogy az üzenetek a megfelelő hálózatra jussanak. Az átjáró lehet akár egy erre a célra felállított külön számítógép, de lehet csak egy program is, amely olyan számítógépen fut, melyet a két kommunikálni kívánó hálózatba kötnek. A korai időkben az angol nyelvű irodalomban a gateway (átjáró) kifejezést használták a router (útvonal-választó) elnevezés helyett is: tehát olyan állomásokat értettek ez alatt, amelyek az Internet hálózaton belül irányították az adatokat. InterfaceAngol szó, magyarul csatolófelület, csatlakozási felület, illetve illesztőfelület kifejezésekkel illetik. Az interface egy olyan eszköz, illetve illesztési felület, amelynek segítségével két különböző hardver- vagy szoftvereszköz közötti kommunikációt valósíthatunk meg. A csatolófelület feladata például az összekapcsoláshoz felhasznált jelrendszer értelmezése is.) írják le, hogy a HTTPA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
• A kapcsolat megnyitása.
• A kérés elküldése.
• A válasz.
• A kapcsolat lezárása.
Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
• a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST);
• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.
kiszolgálók hogyan kommunikálnak a küldött információkat ténylegesen feldolgozó programokkal.

Amikor a megjelenítő egy olyan kapcsolathoz ér, amely egy programra hivatkozik, a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. elindítja ezt a programot és a CGI-leírást használva átadja az ügyféltől érkező adatokat (ha vannak). A külső program a kapott információt felhasználva elvégzi a feldolgozást vagy lekérdezést, és a választ (ugyancsak a CGI-leírást használva) visszaküldi a kiszolgálónak. A kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. ezt azután dokumentum formájában továbbítja a kérést küldő megjelenítő-programnak.

HTTP-protokoll

A HTTPA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
• A kapcsolat megnyitása.
• A kérés elküldése.
• A válasz.
• A kapcsolat lezárása.
Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
• a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST);
• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.
ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. mindenki számára egyformán elérhető és gyors.

A HTTP-kapcsolat négy lépése:

 

1. A kapcsolat megnyitása. Az ügyfélA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja. meghívja a kiszolgálót az Interneten keresztül az adott cím és portA port hálózatra kötött számítógépek egymással való kommunikációjának csatlakozási pontja. Ez a fogalom az internet, illetve az Unix operációs rendszerek megjelenésével terjedt el. Lényege, hogy egy kiszolgáló gép különböző szolgáltatásait a gépen definiált különböző portokra (kapuk) csatlakozva érhetjük el. A rácsatlakozás persze nem fizikai, hanem logikai értelemben történik. Minden szolgáltatásnak egyedi portszáma van, amelyet szabvány rögzít. Olyan ez, mint amikor a felvonóval egy adott emeletre szeretnénk feljutni. A sikeres kommunikációhoz a kliens oldal is kap egy portszámot, amire az a kikötés vonatkozik, hogy nem lehet semmilyen szolgáltatás, vagy más kliens által már lefoglalt port száma. azonosítóEgy adott szolgáltatás igénybevételének jogát biztosító karaktersorozatok együttese. A leggyakrabban ez egy bejelentkezési névnek felel meg, amellyel egy adott felhasználó arra a számítógépre jelentkezhet be, ahol felhasználóként szerepel. Az azonosítót, amely általában a bejelentkezési nevet és a jelszót együtt jelenti, a felhasználó a hálózati szolgáltatójától kapja. Ennek birtokában a minket megillető erőforrásokat használhatjuk. alapján (alapértelmezésben a 80-as porton keresztül).
2. A kérés elküldése. Az ügyfélprogram üzenetet küld a kiszolgálónak, amelyben valamilyen kiszolgálást kér. A kérés HTTP-fejlécbőI és a kiszolgálónak küldött adatokból áll (ha van ilyen). A fejléc információkat tartalmaz a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. számára arról, hogy milyen típusú a kérés, és megadja, hogy az ügyfélprogramnak milyen lehetőségei vannak.
3. A válasz. A kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. a választ visszaküldi az ügyfélprogramnak. Ennek része a fejléc, amely leírja a válasz állapotát (sikeres vagy sikertelen, a küldött adatok típusát), és ezt követik maguk az adatok
4. A kapcsolat lezárása. A kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. a válasz elküldése után lezárja a kapcsolatot, így az erőforrások megint felszabadulnak a következő kérésekhez.

 

Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel.

Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfélA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja. annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek.

Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:

• A kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; Ez lehet a gép Internet-neve vagy IP-címe
• a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST); Jelzi, hogy a megjelenítő-program milyen kérést küldött a kiszolgálónak.

 

• GET elküldi a kért dokumentumot.
• HEAD elküldi a dokumentum HTTP-fejlécében lévő információkat.
• LINKA hipermédia, a hipertext fogalma; élőkapocs. A hipermédiás dokumentumban szereplő linkek más dokumentumokkal teremtenek kapcsolatot. Linkek találhatók a World Wide Web honlapjain is; ezeket a különféle böngészőprogramok általában aláhúzással, kiemeléssel jelölik. (Ebben a szócikkben az öt kiemelt kifejezés szintén élőkapocs.) egy meglévő objektumot (képet, programot, állományt stb.) egy másikhoz kapcsol. Ez pl. egy HTML-dokumentum számára azt jelentheti, hogy módosítja a dokumentumot, és a fejlécbe beírja a kapcsolás
• (LINKA hipermédia, a hipertext fogalma; élőkapocs. A hipermédiás dokumentumban szereplő linkek más dokumentumokkal teremtenek kapcsolatot. Linkek találhatók a World Wide Web honlapjain is; ezeket a különféle böngészőprogramok általában aláhúzással, kiemeléssel jelölik. (Ebben a szócikkben az öt kiemelt kifejezés szintén élőkapocs.)) információit.
• POST elküldi az adatokat a megjelölt URL-nek. Ennek már léteznie kell.
• PUT elhelyezi az ügyfélA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja. által küldött adatokat a megjelölt URL-ben, felülírva a régebbi tartalmat. Az URL-nek már léteznie kell.
• UNLINK eltávolítja a meglévő kapcsolási információt, amelyet pl. előzőleg egy LINKA hipermédia, a hipertext fogalma; élőkapocs. A hipermédiás dokumentumban szereplő linkek más dokumentumokkal teremtenek kapcsolatot. Linkek találhatók a World Wide Web honlapjain is; ezeket a különféle böngészőprogramok általában aláhúzással, kiemeléssel jelölik. (Ebben a szócikkben az öt kiemelt kifejezés szintén élőkapocs.) parancs helyezett el a dokumentumban.
• TEXTSEARCH megkeresi a kért URL-t és elvégzi a keresést. ehhez a GET módszert, és azt az URL-t használja, amely tartalmazza a kéréskor elküldött adatokat.

• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. által használt HTTPA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
  • A kapcsolat megnyitása.
  • A kérés elküldése.
  • A válasz.
  • A kapcsolat lezárása.
  Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
  • a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
  • a kérés módja (GET, POST);
  • a kért dokumentum neve;
  • a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
  • a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
  • az elküldött dokumentum hossza.
  protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.

A hálózat emberi tényezői

Az eddigiekben a hálózatról mint a technikai lehetőségről beszéltünk, amivel egymástól távoli emberek képesek kommunikálni. A távolság, és a bizonyos mértékű “anyagtalan személytelenség” miatt, etikai kérdésekről is érdemes szót ejteni. Stílszerűen ezek egy szabályrendszerben, az. ún. Netiquette-ben (hálózati etikett) szerepelnek. Igaz, hogy az InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. a nagy szabadság egyik megnyilvánulása, de itt is szükség van bizonyos íratlan szabályok betartására. Alapgondolata: Ne éljünk vissza a HálózatÁltalában hálózaton sok eszköz összekapcsolt együttesét értjük. így egy számítógépes hálózatban, nem meglepő módon, számítógépek vannak egymással fizikai kapcsolatban. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy minden gép minden másikkal közvetlenül össze van drótozva, hanem azt, hogy elvileg mindegyikük fel tud építeni kapcsolatot bármelyik másikkal. A közvetlen fizikai kapcsolat inkább a helyi hálózatokra jellemző. Mire jó (egyáltalán jó-e) a hálózat? Legfőképpen arra, hogy az összekapcsolódás révén az információ áramlása felgyorsul. Hasznos a hálózat abban a tekintetben is, hogy a számítógépek összekapcsolásával az eredetileg egyedül álló, gyengébb teljesítményű gépek együtt egy nagy teljesítményű rendszert alkotnak, amelynek segítségével különböző feladatok oldhatók meg. Mindezek pedig kifejezetten előnyös tulajdonságok. nyújtotta lehetőségekkel! Ennek több összetevője van, vegyük közülük néhányat sorjában: