Adatkezelési tájékoztató
Kik vagyunk
A weboldalunk címe: https://konyv.webgobe.com.
Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából.
Egy személytelenített, az e-mailElectronic mail A legalapvetőbb szolgáltatás, a legelső, amit az Interneten használtak, az elektronikus levelezés. Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell, hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos legyen. Egy felhasználó Email címe általánosan a következőképpen épül fel: felhasználói_név @ gépnév.domain_név.subdomain_név.ország(intézmény)azonosító Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain) részből áll, a kettő között a @ jel található. Ez a "kukac" az angol "at" szót jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található meg. Első változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezőprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is. Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerűbb szolgáltatása; népszerűségének okát is valószínűleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyőzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen. A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb előnye az, hogy elkerülhető vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az előny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet. Egy elektronikus levél két részre osztható: a fejlécben szerepel a feladó és a címzett címe, a feladás dátuma (másodpercre pontosan), a levél témája, illetve az, hogy a címzetten kívül kinek ment el még a levél. A levél másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét. Az elektronikus üzenetekhez általában hozzá lehet csatolni különböző kiegészítéseket (képeket, hangállományokat, rajzokat, stb). Ennek módja nagymértékben függ a használt levelezőprogramtól. Az Interneten a levelezést a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP, egyszerű postázó protokoll) vezérli, amely az üzenetek titkosításának lehetőségét sajnos nem tartalmazza. Ilyen irányú fejlesztések történnek az SMTP kiterjesztésére. címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlapA honlapok a World Wide Web hipermédiás dokumentumai, amelyek pókhálószerűen fonják be a világot. A honlapok a felhasználók vagy a számítógépek - általában HTML-nyelven megírt - kiindulási lapjai, ahol információkat közölnek, illetve ahonnan más honlapokra juthatunk el. látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.
Sütik
Ha hozzászólást írunk a honlapon, a megadott nevet, e-mailElectronic mail A legalapvetőbb szolgáltatás, a legelső, amit az Interneten használtak, az elektronikus levelezés. Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell, hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos legyen. Egy felhasználó Email címe általánosan a következőképpen épül fel: felhasználói_név @ gépnév.domain_név.subdomain_név.ország(intézmény)azonosító Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain) részből áll, a kettő között a @ jel található. Ez a "kukac" az angol "at" szót jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található meg. Első változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezőprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is. Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerűbb szolgáltatása; népszerűségének okát is valószínűleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyőzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen. A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb előnye az, hogy elkerülhető vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az előny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet. Egy elektronikus levél két részre osztható: a fejlécben szerepel a feladó és a címzett címe, a feladás dátuma (másodpercre pontosan), a levél témája, illetve az, hogy a címzetten kívül kinek ment el még a levél. A levél másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét. Az elektronikus üzenetekhez általában hozzá lehet csatolni különböző kiegészítéseket (képeket, hangállományokat, rajzokat, stb). Ennek módja nagymértékben függ a használt levelezőprogramtól. Az Interneten a levelezést a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP, egyszerű postázó protokoll) vezérli, amely az üzenetek titkosításának lehetőségét sajnos nem tartalmazza. Ilyen irányú fejlesztések történnek az SMTP kiterjesztésére. és honlapA honlapok a World Wide Web hipermédiás dokumentumai, amelyek pókhálószerűen fonják be a világot. A honlapok a felhasználók vagy a számítógépek - általában HTML-nyelven megírt - kiindulási lapjai, ahol információkat közölnek, illetve ahonnan más honlapokra juthatunk el. címet sütikben eltároljuk. A tárolás a kényelmi célokat szolgál azért, így a következő hozzászóláskor ezeket a mező adatokat nem kell kitölteni. A sütik lejárati ideje egy év.
Ha ellátogatunk a bejelentkezési oldalra, akkor átmeneti sütiket állítunk be annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngészőA böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Opera,a Chrome és a Mozilla Firefox. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk. elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt.
A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek.
Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosítóEgy adott szolgáltatás igénybevételének jogát biztosító karaktersorozatok együttese. A leggyakrabban ez egy bejelentkezési névnek felel meg, amellyel egy adott felhasználó arra a számítógépre jelentkezhet be, ahol felhasználóként szerepel. Az azonosítót, amely általában a bejelentkezési nevet és a jelszót együtt jelenti, a felhasználó a hálózati szolgáltatójától kapja. Ennek birtokában a minket megillető erőforrásokat használhatjuk. számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot.
Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.
Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Ha jelszóA jelszó (password) a számítógépes rendszerek biztonságos használatának egyik fontos eszköze. A felhasználók a hálózati erőforrásokhoz csak az azonosítón és a hozzátartozó jelszón keresztül férhetnek hozzá. Az azonosító létesítésekor minden minden felhasználó egy induló jelszót kap, amelyet az első bejelentkezéskor meg kell változtatni, hogy azt más ne ismerje. A jelszavak hosszát általában minimalizálják. A jelszóban nyomtatható karakterek szerepelhetnek (betűk, számok, írásjelek) különböző sorrendben. Soha ne válasszunk jelszónak valamely nyelven értelmes szót! Váltogassuk a kis-, és nagybetűket is! Jelszavunkat gyakran cseréljük! visszaállítást kér, akkor az IP-címet a visszaállító e-mailElectronic mail A legalapvetőbb szolgáltatás, a legelső, amit az Interneten használtak, az elektronikus levelezés. Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell, hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos legyen. Egy felhasználó Email címe általánosan a következőképpen épül fel: felhasználói_név @ gépnév.domain_név.subdomain_név.ország(intézmény)azonosító Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain) részből áll, a kettő között a @ jel található. Ez a "kukac" az angol "at" szót jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található meg. Első változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezőprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is. Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerűbb szolgáltatása; népszerűségének okát is valószínűleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyőzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen. A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb előnye az, hogy elkerülhető vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az előny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet. Egy elektronikus levél két részre osztható: a fejlécben szerepel a feladó és a címzett címe, a feladás dátuma (másodpercre pontosan), a levél témája, illetve az, hogy a címzetten kívül kinek ment el még a levél. A levél másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét. Az elektronikus üzenetekhez általában hozzá lehet csatolni különböző kiegészítéseket (képeket, hangállományokat, rajzokat, stb). Ennek módja nagymértékben függ a használt levelezőprogramtól. Az Interneten a levelezést a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP, egyszerű postázó protokoll) vezérli, amely az üzenetek titkosításának lehetőségét sajnos nem tartalmazza. Ilyen irányú fejlesztések történnek az SMTP kiterjesztésére. tartalmazni fogja.
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.
A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználónevét). A honlapA honlapok a World Wide Web hipermédiás dokumentumai, amelyek pókhálószerűen fonják be a világot. A honlapok a felhasználók vagy a számítógépek - általában HTML-nyelven megírt - kiindulási lapjai, ahol információkat közölnek, illetve ahonnan más honlapokra juthatunk el. rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.
Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán
A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.
Hova jutnak még el az adatai
A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.
A weboldalon hozzászóló felhasználókról információt gyűjtünk, mivel az oldal az Akismet anti-spam szolgáltatását használja. A gyűjtött információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. függ a beállításoktól is, általában a hozzászóló IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. címét, felhasználói ügynökét, a hivatkozó és weboldal URL-t tartalmazza (más információval együtt, amelyet a felhasználó közvetlenül megad, mint név, felhasználónévMíg az egyes hosztokat a hosztcímük egyértelműen meghatározzák, addig a hosztokat több felhasználó használja, tehát a hozzájuk kapcsolódó felhasználókat is meg kell különböztetnünk egymástól. Erre azok felhasználói neve (login- vagy felhasználónév), vagyis az adott hoszton egyedi azonosító-név szolgál., e-mailElectronic mail A legalapvetőbb szolgáltatás, a legelső, amit az Interneten használtak, az elektronikus levelezés. Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell, hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos legyen. Egy felhasználó Email címe általánosan a következőképpen épül fel: felhasználói_név @ gépnév.domain_név.subdomain_név.ország(intézmény)azonosító Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain) részből áll, a kettő között a @ jel található. Ez a "kukac" az angol "at" szót jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található meg. Első változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezőprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is. Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerűbb szolgáltatása; népszerűségének okát is valószínűleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyőzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen. A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb előnye az, hogy elkerülhető vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az előny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet. Egy elektronikus levél két részre osztható: a fejlécben szerepel a feladó és a címzett címe, a feladás dátuma (másodpercre pontosan), a levél témája, illetve az, hogy a címzetten kívül kinek ment el még a levél. A levél másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét. Az elektronikus üzenetekhez általában hozzá lehet csatolni különböző kiegészítéseket (képeket, hangállományokat, rajzokat, stb). Ennek módja nagymértékben függ a használt levelezőprogramtól. Az Interneten a levelezést a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP, egyszerű postázó protokoll) vezérli, amely az üzenetek titkosításának lehetőségét sajnos nem tartalmazza. Ilyen irányú fejlesztések történnek az SMTP kiterjesztésére. cím és maga a hozzászólás).