File Transfer Protocol
Az egymással összekapcsolt InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. gazdagépek között az állományok átvitelét vezérlő protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük., amelynek működése az úgynevezett ügyfél-kiszolgáló (client-server) modellen alapul. Az FTP segítségével a távoli gazdagépen a könyvtárak azonosítása, a tartalmuk listázása, a könyvtárak váltása, létrehozása, illetve letörlése is megoldott. Használatával érvényes azonosítóEgy adott szolgáltatás igénybevételének jogát biztosító karaktersorozatok együttese. A leggyakrabban ez egy bejelentkezési névnek felel meg, amellyel egy adott felhasználó arra a számítógépre jelentkezhet be, ahol felhasználóként szerepel. Az azonosítót, amely általában a bejelentkezési nevet és a jelszót együtt jelenti, a felhasználó a hálózati szolgáltatójától kapja. Ennek birtokában a minket megillető erőforrásokat használhatjuk. és jelszóA jelszó (password) a számítógépes rendszerek biztonságos használatának egyik fontos eszköze. A felhasználók a hálózati erőforrásokhoz csak az azonosítón és a hozzátartozó jelszón keresztül férhetnek hozzá. Az azonosító létesítésekor minden minden felhasználó egy induló jelszót kap, amelyet az első bejelentkezéskor meg kell változtatni, hogy azt más ne ismerje. A jelszavak hosszát általában minimalizálják. A jelszóban nyomtatható karakterek szerepelhetnek (betűk, számok, írásjelek) különböző sorrendben. Soha ne válasszunk jelszónak valamely nyelven értelmes szót! Váltogassuk a kis-, és nagybetűket is! Jelszavunkat gyakran cseréljük! birtokában egy távoli gépre bejelentkezhetünk, és így bizonyos állományokhoz hozzáférhetünk. A publikus, bármely személy számára hozzáférhető gazdagépekre az anoním FTP használatával is bejelentkezhetünk. A szolgáltatást ilyenkor általában az anonymous bejelentkezési névvel vehetjük igénybe, ekkor a kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. gép szabadon elérhető állományai között tallózhatunk. általánosan igaz, hogy minden egyes felhasználó csak a jogai által engedélyezett állományokhoz férhet hozzá. . Használata az e-mail-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebességAz adatátviteli sebesség két vagy több eszköz közötti adatátvitel gyorsaságát fejezi ki, az egy másodperc alatt átvitt bit-ek számával. Mennyisége a bit/secundum (bps). Lásd még: baud igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható.
Az ftp protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. két átviteli módban működhet: ascii és binary. Az előbbi, mivel 7 bites kódokat használ, szövegállományok átvitelére alkalmas, az utóbbi bármilyen általános fájlra. Fontos továbbá, hogy egyes rendszerek (pl. UnixA unix az Interneten lévő számítógépek legelterjedtebb, nyílt operációs rendszere, amelyet 1970 körül fejlesztettek ki a Bell Laboratóriumban. A unixot arra tervezték, hogy egyszerre több felhasználó dolgozhasson rajta, és egyszerre több feladatot lehessen vele végrehajtani. A unix operációs rendszernek több fajtája, hasonmása létezik a különböző típusú, architektúrájú számítógépekre. érdemes megemlíteni a Linux operációs rendszert, amely a unixokkal rokonságot mutat. Leglényegesebb tulajdonsága, hogy ingyen terjeszthető. A fejlesztést a hálózaton keresztül - például levelezési listák segítségével - nagyon sok ember végzi.) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt, azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk.