kezelői jogok
Novell Netware-nél, mivel számos felhasználó osztozik a rendszer erőforrásain ezért biztosítani kell a rendszer egyes részei eléréseinek a védelmét is. Ezen védelmek közül csupán egyik lehetőség az ún. jogok használata. A könyvtárak és az azokban lévő fájlok elérését és kezelését jogokhoz kötik. Ezek a jogok egy 8 elemű kétállapotú [RWCEMFAS] jelölésű vektorral írhatók le. A jelölésben szereplő rövidítések jelentése:
R(ead) | A felhasználó megnyithatja és olvashat a könyvtárban lévő fájlokból. |
---|---|
W(rite) | A felhasználó megnyithat és írhat a könyvtárban lévő fájlokba. |
C(reate) | Joga van a könyvtárban fájlokat létrehozni. Lezárás után W jog kell az újraíráshoz! |
E(rase) | Joga van a könyvtárat illetve a könyvtárban lévő fájlokból törölni. |
M(odify) | A felhasználónak joga van a könyvtár fájljainak attribútumát változtatni. |
F(ile Scan) | A felhasználónak joga van keresni a könyvtár fájljai között. |
A(ccess Control) | Joga van a kezelői jogokat a könyvtár alkönyvtáraira átörökíteni. |
S(upervisory) | Összes jog biztosított, és átadható a felhasználónak. |
A használatot biztosító tényleges jogok a felhasználónak adott kezelői jogok, és a könyvtár örökölt jogmaszkjának eredőjéből (ÉS kapcsolatából) adódnak. A rendszergazda minden felhasználónak ad kezelői jogokat és a felhasználók által elérhető könyvtárak jogait is meghatározza. Ezen könyvtárak alatt létrehozott új alkönyvtárak a felettük lévő könyvtár jogait öröklik (örökölt jogmaszk).
Tényleges jogok = kezelői jogok ÉS könyvtár örökölt jogmaszk
Hasonló módon működik más, fejlett hálózati operációs rendszerek esetében is a különböző jogosítványok kiosztása, ellenőrzése és érvényesítése.