A HTML dokumentum címszintjeinek felépítése

• Jelentése: Fejlécek, címek.
• Használata: <Hn> … </Hn>, n=1…6
• Tartalmazhat: karakterek, vastagított karakterek, A, BR, IMG
• Paramétere: ALIGN, NOWRAP

A HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. formátumú szövegfájlban definiálhatunk címeket, ill. alcímeket hat szintA mai modern számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit rétegekbe (layer) vagy más néven szintekbe (level) szervezik, amelyik mindegyike az előzőre épül. mélységig. A legfelső szintű címet a <H1 ALIGN=”hely”> és a </H1> utasításpárral kell közrezárni. A második szintet a <H2 ALIGN=”hely”> és a </H2> utasítások határolják, és így tovább a hatodik szintig. Javasolt a gyakori, következetes használat a hosszabb szövegek logikai tagolására. Nem ajánlott a különböző betűméretek és más vizuális hatások előállítására.

Minden szintA mai modern számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit rétegekbe (layer) vagy más néven szintekbe (level) szervezik, amelyik mindegyike az előzőre épül. más-más betűformátumban jelenik meg a dokumentumban, a böngészőprogram beállításától függően. A címek igazítását szabályozza az ALIGN opció, melynek lehetséges értékei: left, center, right. Amennyiben túl hosszú a cím, de egy sorosnak kell maradnia, akkor a NOWRAP opció megakadályozza a cím betördelését több sorba.

Különleges címnek tekinthető a címszalag, melyet a <BANNER>, </BANNER> utasításpárral kell kijelölni. Tulajdonsága, hogy nem szkrollozódik a dokumentum többi részével ellentétben.

A címek csak a szemlélő számára keltik a tagoltság érzetét, a valóságban nem tagolják fizikailag szakaszokra a dokumentumot. Ezt a tagolást a <DIV CLASS=”osztály” ALIGN=”hely”>, </DIV> utasításokkal lehet meghatározni, ahol a CLASS opció sorolja a megfelelő SGML osztályba a szakaszt, az ALIGN pedig a szakasz igazítási formátumát írja elő. Az automatikus tördelést itt is megakadályozza a NOWRAP opció, ez esetben a szakasz tördelését a <P> vagy a <BR> utasításokkal lehet szabályozni.

Íme egy példa (nem tipikus, ui. az alapbeállítások a stíluslap utasításaival felül vannak írva):

Ez a kódrészlet:

<BANNER>Címszalag</BANNER>
<H1 ALIGN=”left”>Legfelső szintű címsor</H1>
<H2 ALIGN=”center”>Második szintű alcímsor</H2>
<H3 ALIGN=”right”>Harmaik szintű alcímsor</H3>
<H4 NOWRAP>Negyedik szintű alcímsor</H4>
<H5>Ötödik szintű alcímsor</H5>
<H6>Hatodik szintű alcímsor</H6>
<DIV ALIGN=”center”> Ez egy szakasz, melyben a szöveg elvileg azonos módon – középre igazítva – kezelendő.</DIV>

És ez így jelenik meg:

Címszalag